Reprezentatív országos felmérésre került sor a gazdák körében a döntés előtt.
Meglehetősen szegény volt csapadékban Magyarország legtöbb települése az elmúlt hónapokban. Sokan az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) működésében látták a probléma gyökerét. A Google-ben jelentősen élénkült a „jéger” keresőszó iránti érdeklődés, kiváltképp július 17-e óta, hívja fel a figyelmet cikkében a portfolio.hu.
A gazdák körében is beszédtémát szolgáltatott a rendszer működése. Éppen ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ötezer gazdálkodó bevonásával készített egy reprezentatív felmérést, hogy mit szeretnének, működjön-e tovább a jégkármérséklő. Országos szinten a válaszadók közel kétharmada, 66,1%-uk szavazott a rendszer szüneteltetése mellett. A fenntartására ezzel szemben a megkérdezettek 24,5%-a voksolt.
A minisztérium azt a döntést hozta, hogy enged a többség akaratának. Ahol a leállítást támogatja a szavazók túlnyomó százaléka, ott még a legnagyobb kockázat esetén sem indítják be a rendszert. A Dunántúlon viszont van négy vármegye, ahol az eddigieknél szigorúbb feltételekkel, de beindíthatják. Ez a négy vármegye a következő:
- Baranya vármegye
- Somogy vármegye
- Vas vármegye
- Zala vármegye
Ahol bekapcsolhatják a generátorokat, ott az eddigi 50-60%-os jégeső-valószínűség helyett 80%-os valószínűség esetén fogják ezt megtenni. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter ugyanakkor kiemelte, hogy a JÉGER átalakítása nem jelenti azt, hogy ez egy tudományos döntés annak kapcsán, hogy aszályt okoz-e a rendszer működtetése a korábbi formában.
Rengeteg gazda az elégedettségének adott hangot a döntés kapcsán, írja az agraragazat.hu. A portál kiemeli, hogy a minisztérium bejegyzése alatt a hozzászólások alapján nem mindenki örül egyöntetűen. Ugyanakkor a petíciót indító szervek, érdekegyesületek, cégek és magánemberek bizakodóak és várják, hogy essen az eső.
Nyitókép: Pixabay
